Méhnyakrákszűrés: mit tegyünk, ha nem negatív a citológia?
A méhnyakrákszűrés ma már jóval többet jelent annál, mint hogy „rendben van-e a citológia”. A vizsgálat során levett sejtminta alapján a citológus olyan sejtszintű eltéréseket keres, amelyek között lehet teljesen ártalmatlan, élettani jelenség, de olyan elváltozás is, amely további kivizsgálást igényel. A leleten ráadásul sok olyan kifejezés szerepelhet, amely első olvasásra ijesztőnek tűnik. Mit jelent a Bethesda-rendszer? Mit jelent az ASC-US vagy más citológiai eltérés? Miért fontos a HPV-vizsgálat? És mit jelent, ha a leleten gyulladás, metaplázia vagy regeneráció szerepel?
A Nőügyek podcastban dr. Antritter Zsófia és dr. Gidai János szülész-nőgyógyászok ezeknek a kérdéseknek jártak utána.
Mi történik valójában a méhnyakrákszűrés során?
A hagyományos értelemben vett „rákszűrés” során a méhnyakról sejteket vesznek, amelyeket laboratóriumban, citológiai vizsgálattal értékelnek.
A mintavétel során a méhnyak felszínéről és csatornájából sejteket sodornak le egy erre kialakított mintavevő eszközzel. A minta a laboratóriumba kerül, ahol a citológus mikroszkóp alatt vizsgálja a sejtek alakját, szerkezetét és az esetleges eltéréseket.
Ezért a citológia nem egy egyszerű, automatizált laborvizsgálat: a sejtek morfológiai értékelése szakember munkája, ami időt igényel. Ez is magyarázza, hogy a citológiai eredményre általában nem azonnal, hanem több napot vagy akár néhány hetet kell várni.
Papanicolaou helyett Bethesda – mit jelent ez a leleten?
Sok nő számára még mindig a régi Papanicolaou-, vagyis P-skála jelenti a citológiai eredmény értelmezésének alapját. A gyakorlatban azonban ma már a Bethesda-rendszer szerinti részletes citológiai értékelés a korszerűbb megközelítés. Ahelyett, hogy a lelet egyetlen P-számmal próbálná összefoglalni az eredményt, részletesebben megmutatja, hogy milyen típusú sejtváltozás látható.
Egy negatív leletnél ez egyértelműen szerepelhet a leleten. Ha viszont valamilyen eltérés látható, annak pontosabb kategóriája is megjelenik.
Ez azért lényeges, mert egy „nem negatív” citológiai eredmény nem azonos a méhnyakrák diagnózisával. A citológia elsősorban azt mutatja meg, hogy a levett sejtek között található-e olyan eltérés, amely további figyelmet vagy vizsgálatot igényel.
Mit jelent a citológiai leleten az atípusos sejt?
A citológiai vizsgálat során a sejtek alakját és szerkezetét értékelik. Ha ettől eltérő, atípusos sejtek láthatók, az azt jelezheti, hogy a sejtek osztódása vagy szerkezete valamilyen módon megváltozott.
Az atípia mértéke azonban különböző lehet. Nem minden sejtszintű eltérés jelent rákmegelőző állapotot, és különösen nem jelent automatikusan daganatos betegséget. A citológiai lelet ezért részletes kategóriákban írja le az eltéréseket, és ezek alapján lehet meghatározni, hogy szükség van-e kontrollra, további vizsgálatra vagy más teendőre.
Egy rövidítés a leleten önmagában nem diagnózis. Ha a citológiai eredmény nem egyértelmű, a leletet mindig a nőgyógyászati vizsgálattal, a páciens előzményeivel és szükség esetén további vizsgálatokkal együtt kell értékelni.
Metaplázia, regeneráció, parakeratózis – kell ezektől félni?
Nem feltétlenül.
A citológiai leleten olyan kifejezések is megjelenhetnek, amelyek nagyon komolynak hangzanak, miközben önmagukban nem jelentenek rosszindulatú elváltozást.
Ilyen lehet például a metaplázia, a regeneráció vagy a parakeratózis.
A beszélgetésben az orvosok külön hangsúlyozzák, hogy ezek bizonyos esetekben élettani jelenségek lehetnek. A méhnyak hámjának változásai, illetve a regeneráció természetes folyamatok is lehetnek, ezért egy ilyen kifejezés láttán nem érdemes azonnal a legrosszabbra gondolni.
Ugyanezért fontos, hogy ne egyetlen leletszót próbáljunk internetes keresés alapján önállóan értelmezni. A teljes lelet és a klinikai kép számít.
Mit jelent, ha a citológiai leleten gyulladás szerepel?
A „gyulladás” szó szintén könnyen aggodalmat kelthet. A citológiai mintában látható gyulladásos jelek azonban önmagukban nem feltétlenül jelentenek olyan fertőzést vagy gyulladásos állapotot, amely gyógyszeres kezelést igényel.
A kezelés szükségességét az orvos a tünetekkel és a nőgyógyászati vizsgálat eredményével együtt ítéli meg. Ha például a páciensnek nincs panasza, nincs kóros folyása vagy egyéb tünete, akkor önmagában egy citológiai megjegyzés miatt nem feltétlenül szükséges kezelést indítani.
Ez egy fontos szemléleti alapelv: nem a leletet kezeljük, hanem a beteget.
Mi köze a HPV-nek a méhnyakrákhoz?
A humán papillomavírus, vagyis a HPV kiemelt szerepet játszik a méhnyakrák kialakulásában.
A HPV a laphám sejtjeit fertőzheti, és bizonyos magas kockázatú HPV-típusok tartós jelenléte olyan sejtváltozásokat indíthat el, amelyek hosszabb idő alatt rákmegelőző állapothoz, majd méhnyakrákhoz vezethetnek.
Fontos ugyanakkor, hogy a HPV-fertőzés nem egyenlő a méhnyakrákkal.
A szervezet immunrendszere az esetek jelentős részében képes a fertőzést kontrollálni, így a HPV később már nem mutatható ki. A problémát elsősorban a tartósan fennálló, magas kockázatú HPV-fertőzés jelentheti.
A HPV-nek számos típusa ismert, és ezek nem egyformák. Vannak úgynevezett alacsony kockázatú HPV-típusok, amelyek elsősorban például nemi szervi szemölcsök kialakulásával hozhatók összefüggésbe. A magas kockázatú HPV-típusok között pedig vannak olyanok, amelyek tartós fertőzés esetén szerepet játszhatnak a méhnyakrák kialakulásában. A 16-os és 18-as HPV-típus különösen fontos a méhnyakrák szempontjából, mivel a méhnyakdaganatok jelentős részében ezek valamelyike kimutatható.
Miért érdemes a HPV-vizsgálatot is figyelembe venni?
A HPV-vizsgálat és a citológia két különböző információt ad.
A citológia azt vizsgálja, hogy látható-e sejtszintű eltérés, míg a HPV-teszt azt mutatja meg, hogy jelen van-e a vizsgált mintában a vírus valamely releváns típusa.
A két vizsgálat együtt ezért pontosabb képet adhat a méhnyak állapotáról. A citológia és a HPV-vizsgálat kombinációja a szűrésben egyre nagyobb szerepet kap. A konkrét szűrési gyakoriságot és a vizsgálatok kombinációját azonban mindig az aktuális szakmai protokoll, a páciens életkora, előzményei és korábbi eredményei alapján kell meghatározni.
HPV-oltás: miért fontos a megelőzésben?
A HPV ellen ma már rendelkezésre áll védőoltás, amely több, a daganatos és egyéb HPV-eredetű betegségek szempontjából fontos vírustípus ellen nyújt védelmet.
A vakcina nem a már fennálló HPV-fertőzés kezelésére szolgál, hanem a fertőzés megelőzésében van szerepe. Ezért különösen előnyös lehet a szexuális élet megkezdése előtt beadva, de az oltás későbbi életkorban is szóba jöhet. A HPV nem kizárólag a méhnyakrák szempontjából fontos. Bizonyos más daganattípusok, például egyes szájgarati és végbéltáji daganatok kialakulásában is szerepet játszhat. A megelőzés ezért nem kizárólag a lányokat és nőket érinti: a HPV elleni oltás a fiúknál és férfiaknál is fontos lehet.
Mi történik, ha a citológia nem negatív?
Egy eltérő citológiai eredmény esetén nem következik automatikusan műtét. A további teendő attól függ, hogy pontosan milyen eltérésről van szó, milyen a HPV-eredmény, milyen a páciens életkora és előzménye, illetve mit lát a nőgyógyász a vizsgálat során.
Bizonyos esetekben elegendő lehet a kontrollvizsgálat. Máskor további diagnosztikai vizsgálatra van szükség, amelynek egyik fontos eszköze a kolposzkópia.
A kolposzkópia során a nőgyógyász nagyítás segítségével részletesen megvizsgálja a méhnyak felszínét.
A vizsgálat során különböző oldatokkal – például ecetsavval vagy jóddal – teszik jobban láthatóvá az esetleges gyanús területeket. Ha szükséges, célzott mintavétel is történhet. Ezt nevezik biopsziának.
A citológia sejttani vizsgálat, míg a biopsziából származó minta szövettani vizsgálat alapja. A szövettani eredmény sokkal pontosabban megmutathatja, hogy egy citológiai eltérés mögött milyen szöveti változás áll.
Ezért egy kórosabb citológiai eredmény sok esetben nem a végállomás, hanem a további kivizsgálás kiindulópontja.
Nem minden eltérésnél van szükség konizációra
A méhnyakból történő kimetszés, vagyis a konizáció bizonyos esetekben szükséges beavatkozás lehet, de nem minden citológiai eltérés automatikusan vezet idáig.
A beszélgetésben a szakemberek arra is kitérnek, hogy a pontosabb diagnosztikai lehetőségeknek köszönhetően csökkenthető a szükségtelen beavatkozások száma. Ennek azért is van jelentősége, mert a méhnyakon végzett beavatkozásoknak későbbi terhesség esetén is lehet jelentőségük. Ha valakinek korábban méhnyaki kimetszése történt, a várandósság során ezért fokozott figyelmet kaphat a méhnyak állapotának ellenőrzése.
A legfontosabb: ne maradjon el a szűrés
A méhnyakrák megelőzésében két dolognak is fontos szerepe van: a rendszeres szűrésnek és a HPV elleni védelemnek.
A szűrés lehetőséget ad arra, hogy a sejtszintű eltérések még jóval a daganat kialakulása előtt felismerhetők legyenek. A HPV elleni oltás pedig a fertőzés megelőzésében játszik szerepet. Ha pedig a citológiai leleten eltérés szerepel, nem érdemes pánikba esni, de nem szabad figyelmen kívül sem hagyni.
A leletet nőgyógyásszal érdemes értelmezni, aki az eredményt a tünetekkel, a vizsgálattal, a HPV-eredménnyel és a korábbi leletekkel együtt tudja értékelni. Ahogy a Nőügyek beszélgetésében is elhangzik: nem érdemes egy-egy rövidítést önállóan megfejteni az interneten. A megfelelő következő lépést az orvossal együtt érdemes meghatározni.
Nőügyek: HPV és méhnyakszűrés
A méhnyakrákszűrésről, a citológiai lelet értelmezéséről, a HPV-ről, a HPV-oltásról és a kóros citológiai eredmények utáni lehetőségekről dr. Antritter Zsófia és dr. Gidai János szülész-nőgyógyászok beszélgettek a Nőügyek podcastban. Az epizódban többek között az is szóba kerül, hogyan készül a citológiai lelet, miért tart néha hetekig az eredmény elkészítése, mit jelenthetnek a leleten szereplő kifejezések, és mikor lehet szükség kolposzkópiára vagy biopsziára. Tekintse meg itt: