Nehezített teherbeesés: mikor és milyen vizsgálatokra lehet szükség?
A gyermekvállalás tervezésekor sok pár számára természetesnek tűnik, hogy a terhesség előbb-utóbb bekövetkezik. Amikor azonban hónapok telnek el eredmény nélkül, egyre több kérdés merül fel: mikor érdemes orvoshoz fordulni, milyen vizsgálatok szükségesek, és egyáltalán honnan érdemes elindulni?
A Nőügyek podcast első epizódjában dr. Antritter Zsófia és dr. Gidai János szülész-nőgyógyászok a nehezített teherbeesés kivizsgálásának legfontosabb kérdéseit járják körül. A beszélgetés egyik hangsúlyos üzenete, hogy a kivizsgálás nem egyetlen vizsgálatból és nem egyetlen leletből áll: több tényezőt kell egymással összefüggésben értékelni.
Nehezített teherbeesés – miért fontos a megfogalmazás?
Az epizód már a kiindulópontnál egy fontos szemléletbeli különbséget tesz.
Az orvosok inkább a nehezített teherbeesés kifejezést használják a meddőség helyett. Ennek hátterében az a gondolat áll, hogy a fogamzás elmaradása nem feltétlenül jelent egyetlen, végleges és megváltoztathatatlan állapotot.
A teherbeesés számos egymásra épülő tényező eredménye. Ha valamelyik ponton eltérés mutatkozik, annak feltárása és megfelelő kezelése vagy korrigálása lehet a cél.
Éppen ezért a kivizsgálás során nem feltétlenül egyetlen „hibát” keresünk, hanem azt próbáljuk megérteni, hol és milyen tényező akadályozhatja vagy nehezítheti a fogamzást.
Mikor érdemes kivizsgálást kezdeni?
A beszélgetésben elhangzó felosztás szerint 35 éves kor alatt egy év célzott próbálkozás után, 35 éves kor felett pedig már hat hónap után indokolt a kivizsgálás megkezdése. Az orvosok tapasztalata szerint azonban sok esetben érdemes már korábban is tudatosan utánajárni annak, hogy van-e olyan tényező, amely befolyásolhatja a teherbeesés esélyét.
A cél nem feltétlenül az, hogy azonnal kezelés kezdődjön. A kivizsgálás elsődleges feladata az információszerzés: tudjuk meg, milyen helyzetben van a pár, és ennek ismeretében határozzuk meg a következő lépést.
A kivizsgálás nem csak a nő feladata
A beszélgetés egyik hangsúlyos szakmai állítása, hogy a nehezített teherbeesés kivizsgálásának a férfi partner vizsgálata is szerves része.
Az epizódban ezért a spermakép, illetve szükség esetén a DNS-fragmentáció vizsgálata is szerepel az alapvető kivizsgálási lehetőségek között.
Az orvosok külön kiemelik, hogy bizonyos esetekben érdemes a férfi oldallal kezdeni a kivizsgálást. Ennek egyik oka, hogy egy jelentősen eltérő spermakép alapvetően befolyásolhatja a további kezelési stratégiát, például azt, hogy szóba kerül-e az IVF.
Ez a szemlélet azért is fontos, mert a nehezített teherbeesés könnyen kizárólag nőgyógyászati problémaként jelenik meg a köztudatban. A gyakorlatban azonban a pár mindkét tagjának állapota releváns.
Milyen vizsgálatokkal indulhat a kivizsgálás?
A női oldalon a hormonális kivizsgálás fontos kiindulópont lehet. A beszélgetésben konkrétan szóba kerül a ciklushoz kötött hormonvizsgálat: a ciklus elején, a menstruáció harmadik–ötödik napja között, illetve a ciklus második felében végzett vérvétel. Ha a ciklus nem szabályos, a második vizsgálat időzítése az ovulációhoz igazítható.
A szakemberek emellett beszélnek az inzulin, a pajzsmirigy, a D-vitamin és bizonyos esetekben a trombózishajlam vizsgálatáról is. Ezek alkalmazását saját klinikai gyakorlatuk részeként ismertetik. Fontos ugyanakkor, hogy a beszélgetésben elhangzó vizsgálati sorrend és panel az orvosok saját szakmai gyakorlatát tükrözi, ezért nem minden páciens esetében szükséges ugyanazokat a vizsgálatokat ugyanabban a sorrendben elvégezni.
A nehezített teherbeesés kivizsgálása több szakterületet is érinthet. Éppen ezért az epizód egyik fontos szakmai témája a specializáció.
Dr. Antritter Zsófia szerint érdemes olyan nőgyógyászt választani, akinek a nehezített teherbeesés, illetve a meddőségi kivizsgálás a szakterülete. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a páciens már több év kivizsgálás vagy kezelés után érkezik, miközben bizonyos problémák felismerése vagy kezelése korábban további irányba terelhette volna a folyamatot.
A specializáció azonban nem azt jelenti, hogy egy orvosnak minden részterülethez értenie kell. Éppen ellenkezőleg.
A beszélgetésben dr. Gidai János saját példáján keresztül fogalmazza meg: ha egy probléma meghaladja az adott szakorvos kompetenciáját vagy nem tartozik a specializációjába, akkor a megfelelő specialistához történő továbbküldés a páciens érdekeit szolgálja.
Ez különösen fontos például olyan összetett esetekben, amikor egy diagnózis megszületik ugyan egy adott rendelésen, de a végleges kezeléshez már más szakterület tapasztalatára van szükség.
A Nőügyek első epizódjában szóba kerül még többek között:
• milyen alapvizsgálatokkal érdemes kezdeni,
• miért lehet célszerű a férfi oldallal kezdeni,
• milyen szerepe van a hormonvizsgálatoknak és a spermaképnek,
• mit jelent a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, és mire számíthatunk a HYCOSY során,
• mit érdemes tudni az AMH-ról,
• milyen szerepet kaphat az életmód a reproduktív egészségben,
• milyen újabb kezelési lehetőségekről beszélnek ma a reprodukció területén.
A nehezített teherbeesés nem egyetlen lelet
A Nőügyek első epizódjának egyik legfontosabb szakmai üzenete, hogy a nehezített teherbeesést nem érdemes egyetlen laborértékre, egyetlen ultrahangos leletre vagy kizárólag a női oldalra redukálni.
A kivizsgálás során több kérdésre kell választ keresni:
- Van-e hormonális eltérés?
- Milyen a férfi partner spermaképe?
- Megfelelő-e a petevezetékek átjárhatósága?
- Milyen a petefészek tartaléka?
- Van-e olyan anyagcsere- vagy egyéb tényező, amely befolyásolhatja a folyamatot?
- Szükség van-e további specialistára?
- És ha szükséges, milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?
A jó kivizsgálás ezért nem feltétlenül azt jelenti, hogy minél több vizsgálat történik. Hanem azt, hogy a megfelelő kérdéseket tesszük fel, a megfelelő vizsgálatokat választjuk, és az eredményeket összefüggésükben értékeljük.
És talán éppen ez a Nőügyek podcast első epizódjának legfontosabb üzenete is: az információ önmagában még nem tudás. A lényeg az, hogy szakmai segítséggel meg tudjuk különböztetni a valóban fontos információt a zajtól.
Tekintse meg!
A Nőügyek podcast első epizódjában dr. Antritter Zsófia és dr. Gidai János a nehezített teherbeesés kivizsgálásáról és a lehetséges kezelési utakról beszélgetnek részletesebben: